Piacképes tanárok a piacképes diákokért – Hamarosan: „horecás” gyakorlati előadók a BKF-en is

Áprilistól a nyílt elődásnapokon, majd szeptembertől immár a tananyag részeként találkozhatnak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) hallgatói és a BKF Szakközépiskola tanulói a Horeca Marketing Klub szakembereivel. Mit gondol az együttműködésről a főiskola részéről Borbás Anikó igazgató (Felsőfokú Szakképzési Központ) és Hadnagy János oktató (Vendéglátó Központ vezetője), és a klub részéről Bardóczy Ákos Kolos elnök.

Az első kapcsolatfelvétel a Horeca Marketing Klub és a BKF között néhány hónapja még csak arról szólt, hogy a klub szakemberei egy-egy előadást tartsanak az intézményben, majd körvonalazódott, hogy a következő tanévtől a normál tananyag részeként egy stúdium keretében adják át a vendéglátásban szerzett gyakorlati tapasztalataikat. A hangsúly éppen ezen van: a gyakorlati tapasztalatokon, ami kiegészítheti a magas színvonalú elméleti oktatást – mondja Hadnagy János, a főiskola oktatója. Hozzátéve, hogy a Szakképzési Központban eddig is ki lehetett próbálni a tanultakat, de hiányzott, hogyan lehet sikeresen megközelíteni a vendéget. A Horeca Marketing Klubnak éppen ez az egyik erőssége. Az is az együttműködés mellett szólt – veszi át a szót Borbás Anikó igazgató –, hogy a klubnak van már sikeres képzési múltja, bár korábban elsősorban a már gyakorló vendéglátósoknak nyújtottak ilyen szolgáltatást.

Most ez a gasztronómiai alapképzésben részt vevő hallgatók és a felsőfokú vendéglátó szakmenedzserképzésben részt vevők számára is elérhetővé válik. A klub szakemberei az aktuális trendeket, piaci ismeretek közvetíthetik.

A BKF-en kommunikációs és művészeti képzések is folynak, ám az elmúlt években az idegenforgalom és vendéglátás, ezen belül a gasztronómiai szakirány iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés. Ezért is bővítették a kínálatot többek között a mixer- és baristaképzéssel, és a Horeca Marketing Klub vendégkezelési ismeretei nagyon jól beépíthetők ebbe a vonalba.

A BKF diákjai érettségi után kerülnek ide mind az alapképzést, mind a felsőfokú szakképzést választók. Ezért feléjük a Horeca szakértőinek is másként kell közelíteni, mint a fent említett korábbi, már az ágazatban dolgozó munkavállalókhoz. A stúdium úgy épül be az oktatási program egészébe, hogy a megkezdése előtt a fiatalok már jártak a kötelező féléves szakmai gyakorlaton, hogy legyen valós élményük.

„A terveink szerint tavasszal először nyitott előadásokon, kedvcsináló jelleggel ismerkedhetnek majd meg a diákok a Horeca Marketing Klub szakértőivel, és utána szeptembertől – mivel több más újdonságot is akkor indítunk – a vendéglősszakképzés kötelező tantárgyait, tehát magát a tantervet szeretnénk ezzel bővíteni” – tájékoztat az igazgatónő. Így plusz költséget a többletismeretek megszerzése nem jelent majd a diákoknak. „Tény, hogy mi eddig cégek számára nyújtottunk képzéseket. De miért is ne adjuk át egyre korábban a jövő szakembereinek a több mint egy évtizedes, a napi üzlet életben megszerzett tapasztalatainkat, ismereteinket?” – kérdez vissza Bardóczy Ákos Kolos. – Akinek persze nem könnyű öt percben összefoglalni azt, amit három előadásba se lehet kimerítően belerakni, de azért megkísérli: „Három fő területet mutatunk be a diákoknak. Az egyik a webmarketing, ami folyamatosan változó, és ami ma még jellemző, holnap már elavult. Az ebben való eligazodás nagyon fontos, hogy mely vendéglátó szektorban hogyan tudom kiválasztani és hatékonyan elérni a célközönségemet. Továbbá abban a nagy médiazajban, ami körülvesz bennünket, hogyan tudok kihallatszani, megkülönböztethetővé válni, és a célcsoportot minél kisebb költséggel megnyerni magamnak, illetve interaktívan kommunikálni a vendégeimmel, visszahívni őket. A másik terület a tudatos vendégkezelés a vendég érkezésétől az asztalnál való gondozásig és utógondozásig. A harmadik terület a konyhaajtón besétálva a gazdaságos üzemeltetés tudatos felépítése. Nagyobb hálózatoknál teljesen magától értetődő, hogy van egy háromszög alakban fölülről lefelé felépített rendszer, amelyben a meghatározott vendégszámhoz, árbevételhez rendelik hozzá a költségeket. Tudatosan állítják össze a kínálatot, az úgynevezett termékszortimentet, hogy a vendég valóban találkozzon – és jó helyen találkozzon – azokkal a termékekkel, amelyek az egységnek az árbevételt hozzák. A kisebb vállalkozásoknál azonban sajnos mindez nem tudatos, hanem szinte véletlenszerű.”

Forrás: Horeca Business Magazin – 2013. március