Category Archives: Marketing és vendégkezelés

3 tipp kiállítóknak – videóval

By | Marketing és vendégkezelés | No Comments

Vettél már részt szakmai kiállításon kiállítóként? Tervezed? Akkor hallgasd meg Bardóczy Ákos Kolos 3 kiállítási marketing tippjét a Hungexpo Üzleti Reggelijéről. Az esemény közel félszáz résztvevője az AGROmashEXPO, a FeHoVa, a BUDAPEST BOAT SHOW és az UTAZÁS kiállításokon résztvevő kiállítók voltak. Te ott leszel valamelyiken?

A stand helyes kialakítása és elhelyezkedés azon belül. (0:45)

Miről árulkodik a kiállítók öltözéke? (0:35)

Milyen a helyes lezárási technika? (1:21)

6 közösségi média, ami minden vendéglátós hasznára válhat

By | Marketing és vendégkezelés | No Comments

A közösségi média szerepe a vendéglátásban ma már vitathatatlan. Elsősorban olcsósága, másodsorban hatákonysága miatt érdemes az Ön egységének is fontolóra vennie a legmegfelelőbb közösségi médiában való részvételt. Most sorba vesszük a legeredeményesebb közösségi oldalakat, illetve megvizsgáljuk melyiket mire érdemes használnia.

6 közösségi média

Facebook ikonFacebook
A világ és Magyarország legnépszerűbb közösségi oldala.
YouTube ikonYouTube
A legnépszerűbb videómegosztó portál.
Googleplus ikonGoogle+
A Google közösségi oldala.
Linkedin ikonLinkedin
Cégtulajdonosok, menedzserek és informatikusok találkahelye.
Instagram ikonInstagram
A Facebook tulajdonában lévő fotómegosztó portál.
Foursquare ikonFourSquare
Vendéglátó egységek vendégei írják le tapasztalataikat az egységről.

facebook-like

Mire érdemes használni őket

Újdonságok bemutatása Facebook ikonInstagram ikonYouTube ikon
Visszajelzések kérése Facebook ikonGoogleplus ikonFoursquare ikon
Kapcsolattartás meglévő vendégekkel Facebook ikonGoogleplus ikon
Közérdekű információk közlése Facebook ikonInstagram ikonGoogleplus ikon
Kedvezmények, akciók, szavazások Facebook ikonInstagram ikonGoogleplus ikonYouTube ikon
Kapcsolatfelvétel leendő üzleti partnerekkel Facebook ikonLinkedin ikon
Új munkatársak keresése Facebook ikonLinkedin ikon

Ön melyik közösségi médiával egészítené ki a sort?
Illetve mire használja az egyes közösségi médiákat a felsorolt lehetőségek közül?

Forrás: http://brandongaille.com/10-social-media-marketing-examples-for-restaurants/

Gazdálkodj okosan! – A jó tervezés egyenlő a megtakarítással

By | Marketing és vendégkezelés | No Comments

Mikor jó egy étlap? Mit jelent a tudatos készletgazdálkodás, és mit a humánerőforrás-tervezés? Milyen módon csökkenthetjük úgy a költségeinket, hogy az ne menjen a minőség rovására? Bardóczy Ákos Kolosnak, a Horeca Marketing Klub elnökének gazdálkodásról szóló előadása is rengeteg hasznos információval szolgált.

A gazdálkodási alapismereteket a főiskolán és az egyetemen évekig tanítják, a menedzser-képzőben hónapokig, egy-egy tréningen napokig. Mi most Bardóczy Ákos Kolosnak, a Horeca Marketing Klub elnökének a Metro Vevőakadémián elhangzott előadása alapján vázoljuk fel a lényeget.

Mivel éttermet, kávézót nagyon sokan úgy nyitnak, hogy korábbi álmaikat valósítják meg vele, sajnos csak az első hónapok kudarca után döbbenek rá, hogy a vendéglátó egység egyben gazdasági egység is. A vendéglátásnak is vannak megtanulható szabályai, szakmai ismeretei, amelyek hiányát bizony pótolni kell. Tisztában kell lenni például az olyan fogalmak valós tartalmával, mint a haszonkulcs vagy a keresztértékesítés, és a megfelelő döntések meghozatalához részletes és pontos eladási statisztikára van szükség. Egy étterem nyitásának első lépése és meghatározó eleme a termékszortiment, az étlap, az itallap összeállítása. A vendéglátó egység kínálatában harmonikusan ki kell, hogy egészítsék egymást a különböző marge-értékű ételek és italok, valamint szükséges a kínálat vendégkörhöz való igazítása is. Az ételek és italok fogyását pontosan figyelemmel kísérve mindig tudni lehet, hogy mely magas marge-értékű étel vagy ital fogyását érdemes ajánlással vagy jobb termékkihelyezéssel támogatni a magasabb pénzügyi eredmény érdekében. A kínálat összeállításánál lényeges szempont a helyi, speciális vendégigények kiszolgálása is, mert lehet, hogy egy étel vagy ital alacsonyabb marge-értéket képvisel, de behozza a vendéget. Az egy főre eső fogyasztási átlag is fontos szám, melynek megnövelése kiegészítőértékesítéssel, célzott ajánlással lehetséges. Ma már speciális, kifejezetten a vendéglátás számára kifejlesztett szoftverek segítenek az adatok rendezésében és értelmezésében, ne sajnáljuk az időt működésük megértésére. A tulajdonos érdeke az, hogy a séffel és külső szakember közreműködésével állítsa össze a gazdaságossági szempontoknak is megfelelő termékszortimentet.

A napi üzletvitel következő fontos területe a készletgazdálkodás. Egy tudatosan felépített vállalkozásban mindenki felel a saját területén azért, hogy miből, mennyit rendeljen meg, hiszen legalább akkora baj, ha hiányzik valami, mintha túl sok van belőle raktáron. Ez igaz a nyersanyagoktól kezdve a tisztítószerekig bezárólag. Ne legyintsenek, hanem számolják inkább össze, mennyi pénzt költenek egy hónapban felmosószerre, fertőtlenítőre, mosogatószerre! S biztosan azt is megfigyelték, ha valamiből nagyobb mennyiséget tárolunk, akkor azzal pazarlóbban is bánunk, mint amiből éppen annyi van kéznél, amennyi szükséges. A rezsiköltségek csökkentése egy külön cikket igényelne.

A humánerőforrás-gazdálkodás területén leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az üzletvezetők inkább túlbiztosítják magukat, és gyérebb forgalom esetén is annyi munkatársat hívnak be, mint csúcsidőben. A másik véglet, amikor túldolgoztatják a meglévő személyzetet, ezt is tudatosan a minőséget javítva, költséghatékonyabbá lehet alakítani. A nyolcórás munkatársak mellett legyenek állandó beugrók (kettő-, négy-, hatórás emberek), és ezek arányát szabályozzuk a vendégforgalom függvényében. A kollektíva összeállításánál a Horeca Marketing Klub elnökének saját, vezetői tapasztalatai szerint az is lényeges, hogy keveredjenek a korosztályok és a különböző mentalitású emberek. A lelkes, a szakmában még a kihívásokat kereső pályakezdők mellett jól jön egy „tyúkanyó”, aki nagy segítség lehet a profi vendégkezelésben és a házon belüli konfliktusok első körös kezelésében egyaránt. A szakmában jól csengő nevek el-, illetve becsábítása helyett törekedjünk inkább arra, hogy minél több úgynevezett fregoli munkatársunk legyen, akik minden poszton megállják a helyüket.

Tapasztalataink szerint sok étteremtulajdonos esik abba a hibába, hogy túl vagy alul fizeti alkalmazottait, nincs tisztában a piaci bérekkel saját egységének szegmensében. Bardóczy Ákos Kolos úgy véli, hogy a cégek kis százalékban építkeznek tudatosan fentről lefelé, ehelyett alulról felfelé épülnek, mellyel nem tudják kiaknázni az egységben rejlő lehetőségeket (közel csak 60 százalékon ketyegnek).

E.E.

Forrás: Horeca Business Magazin – 2013. április

Az első benyomás – NEM elég a jó ösztön, tudatosan kell jól csinálni

By | Marketing és vendégkezelés | No Comments

Mi fér bele és minek kell beleférnie abba a néhány percbe, amíg a pincér a vendéggel beszél? Miért fontos a testbeszéd, a mimika, az arckifejezés is, miközben felvesszük a rendelést? Bardóczy Ákos Kolosnak, a Horeca Marketing Klub elnökének meghatározó tanácsait foglaltuk össze cikkünkben.

A vendég az étteremben általában csak a felszolgálóval találkozik. Így ő befolyásolhatja azt, hogy mit tudunk eladni, és tőle függ a vevő elégedettsége is. Erre a pincérnek egy asztalnál öt-hat percnél több ideje nincs, amit tehát nagyon jól ki kell használni. Bardóczy Ákos Kolosnak, a Horeca Marketing Klub elnökének előadását a vendégek megtartásáról a Metro Vevő Akadémián hallgattuk meg.

Ahhoz, hogy a pincér hatékonyan tudjon fellépni a vendégnél, elengedhetetlen a termékismeret. Ez akár nyilvánvaló is lehetne, a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a felszolgálónak fogalma sincs arról, melyik étel hogyan készül, miből áll. További döntő tényezők (terjedelmi okok miatt csak felsorolásszerűen): az egységhez illő külső megjelenés; megfelelő artikuláció, saját hangvétel; helyes testbeszéd (álljon vele szemben, a testbeszéddel is az odafigyelést hangsúlyozva); a lámpaláz, a stressz leküzdése. Úgy legyünk jelen, mintha ott se lennénk, ne zavarjuk meg az asztal intimitását, mégis legyen biztos benne a vendég, hogy a rendelkezésére állunk.

Az értékesítés folyamata az előkészítéstől a lezárásig olyan elemekből áll, melyek egyike se hagyható ki. Tehát az öt-hat percbe kell belesűríteni a kapcsolatfelvételt és az igényfelmérést, az érvelést és a kínálat bemutatását, az esetleges ellenérvek kezelését, majd nem maradhat el a vendég megerősítése abban, hogy jól döntött, amikor minket és az adott ételt, italt válaszoltatta.

Az előadó egyik fő üzenete a felszolgálóknak, hogy nem konkrét terméket, hanem ízvilágot, életérzést kell eladni. S ahogy már említettük, nem csak szavakkal. Hiszen nem is hinnénk, hogy a kommunikáció tartalmi elemei csak 7 százalékban hatnak, míg a testbeszéd, a mimika, a beszédet kísérő hangelemek (például a hanglejtés) összesen 93 százalékban.

Bardóczy Ákos Kolos a vendégeket három típusba sorolta, melyek mindegyike másfajta vendégkezelést igényel. Természetesen mindhárom típus (a piros, a kék és a sárga) igényli a kitüntetett, személyre szóló figyelmet a kiszolgálás teljes folyamata alatt, azonban elégedettségükhöz más utakon juthatunk el. A piros domináns, a kék megfontolt, begyűjti az információkat, de utána határozottan dönt, a sárga befolyásolható és igényli az irányítást. Fontos, hogy a vendéglátó felismerje a vendégtípust, valamint tudatában legyen annak is, hogy saját személyiségében melyik a legdominánsabb szín, hogy folyamatosan, kaméleonként tudjon alakulni a vendég alaptípusához, pillanatnyi hangulatához és a kialakult szituációhoz. Ettől lesz élő, spontán, olajozott, zökkenőmentes a kiszolgálás, s teszünk a legtöbbet a vendég elégedettségéért.

Egy másik nehéz terület a felszolgálók számára az ellenvetések kezelése. Nagyon fontos felismerni, megkülönböztetni a valós és a mondvacsinált kifogásokat. Ugyanis a valós kifogás mindig orvosolható, a mondvacsinált azonban sosem. A valós kifogás helyes orvoslása esetén a jó problémakezeléssel visszatérő vendéget nyerhetünk.

A vendéglátóhelyek forgalmának igen jelentős hányada származhatna a kiegészítő eladásokból. A megfelelő pillanatban, a megfelelő módon ajánlott plusz kínálat vendéget szolgál és forgalmat hoz, azonban sok esetben ez sajnos elmarad. Plusz eladásokat tudatosan is generálni lehet. Ha például a főételhez megrendelt savanyúságot a felszolgáló előre kiviszi, a vendég sok esetben a főétel megérkezéséig megkóstolja, illetve elfogyasztja azt. A kialakult helyzet pedig jó alkalom a plusz „eladásra”.

A vendég belépésétől egészen a kilépéséig a felszolgálószemélyzetnek éberen figyelnie kell a vendég rezdüléseit, a vendégkezelés folyamata nem ér véget az ételrendelés felvételével s az első körben megrendelt ételek és italok felszolgálásával. Meghatározóan fontos az asztal és a vendégigények utógondozása a vendégelégedettség és a bevételek maximalizálásához.

L. R.

Forrás: Horeca Business Magazin – 2013. április